[2015. könyves kihívása 11. egy könyv, aminek a címe egy szóból áll]
Ebben a könyvben az a szörnyű, hogy teljes egészében igaz a mai politikai elitre is, pedig a 20-as években játszódik. És ez benne a fantasztikus is, hogy Móricz milyen hihetetlenül pontos képet fest a korrupcióról, az urambátyám-viszonyokról. Látszik, hogy Magyarország egy tapodtat nem haladt azóta ebben a tekintetben (sem).
Valakit váratlanul Zsarátnok (falu? város?) főügyészévé választanak, ami a polgármester után a második legfontosabb poszt a vidéki közigazgatásban. Hirtelen a nyakába szakad rengeteg ügy és rengeteg felelősség, és szép lassan a nyomára bukkan egy óriási panamának (olyan jó ez a szó!), de sajnos addigra már nyakig ül a... szénben, amit a nagybátyja akar eladni a városnak, de amiről kiderül, hogy lopott, és ezt a polgármester is tudja. Úgyhogy amikor az óriási panamával kapcsolatos ötleteit elő akarja adni neki, a polgármester a fejére olvassa, hogy az ő fején pont ugyanannyi vaj van. És megfenyegeti, és már az egyébként józan és jószándékú főügyész ott találja magát a legnagyobb megvesztegetés közepén.
Emellé, ha amúgy olyan nyugodtak lennének az éjszakái, szerelmes egy számára elérhetetlen nőbe... Szóval van itt minden, mi szem-szájnak ingere. 9/10.
