Fú, az első pillanatban nem tudtam eldönteni, hogy ez mennyire fikció... és igazából még az egész kötet végigolvasása után sem tudom. Vagyishát tudom, based on a true story. Elgázolt, bennégett, leesett, belefulladt stb. kisgyerekekről van szó, a legextrémebb, amikor a szerveiért ölik meg az egyik gyereket, aki arra gondol a halála után, hogy a szülei biztos nagyon szomorúak lesznek, amiért átverték őket az emberrablók. Az összes történet E/1-ben van, és a gyermeki látószög és naivitás keveredik a felnőtt keserűségével - nyilván, hiszen több olyan gyerek is "megszólal", aki meg sem született, vagy pár hónaposan halt meg. Szociológiai tanulmánynak is elmenne, tényleg annyi ismerős társadalmi jelenség (tünet!) veszi körül a tragédiákat. Nem tudom, P. Sz. honnan vette ezeket, elolvasni is elég nyomasztó volt, bár folyton tesz róla, hogy azért humoros is legyen, de megírni... Szerencsére rémálmaim azért nem voltak. 9/10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése