2015-01-13

Kreutzer-szonáta | Ki a bűnös?


[2015. könyves kihívása 13. egy könyv, ami egy másik országban játszódik]

Hát ez baromi jó volt! Mindkét kisregény gondolatébresztő - főleg egy házas embernek -, de igazából azon kívül, hogy nagyon jó sztori, minden sora után azt éreztem, hogy nekem mennyivel jobb helyzetem van, és hogy remélem, hogy a mi házasságunkban sose fog bekövetkezni ez a szeretetlenség és kiábrándultság, ami ebben a két kisregényben olyan jellemző. De aztán rájöttem, hogy mivel ezek a házasságok eleve nem szerelmen alapultak - amiben Tolsztoj, azaz Pozdnisev, a Kreutzer-szonáta "mesélője", amúgy sem hisz, és amiről Anna meg a Ki a bűnös?-ből eleve lemond -, szóval ha feltételezzük, hogy a szerelem létezik, akkor ez színtiszta fikció, és annak zseniális. Filozófiai regénynek is tökéletes. Olvastatja magát, a nyelvezete is gyönyörű. 10/10. Az alábbi idézet pedig arra példa, hogy Tolsztojjal még nevetni is lehet :)

Azon az estén úgy rémlett, hogy ő mindent, de mindent megért, amit én érzek és gondolok, és hogy én a legemelkedettebb dolgokat érzem és gondolom. Lényegében csak arról van szó, hogy a dzsörzé különösen illett az arcához, úgyszintén a hajfürtjei is, és hogy a közelségében eltöltött nap után még nagyobb közelségre jött kedvem. (26. o.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése