Love Commando

[2015. könyves kihívása 41. egy könyv, aminek az írójától még semmit nem olvastam]

Hát ez döbbenet! A könyv első 100 oldala közben nem tudtam elvonatkoztatni a nagyon modoros és helyenként fordításízű nyelvezettől, meg azon gondolkoztam, hogy adhat ki a Libri egy könyvet úgy, hogy a szerzőjéről nincs valami fülszöveg, mert szkeptikus is voltam, hogy most ezt én miért higgyem el? 

Aztán eldöntöttem, hogy majd utánanézek, hogy ki ez a nő, meg mi ez a Love Commando. Utánanéztem:
http://nol.hu/kulfold/20140301-szerelemkommando-1447941, http://lovecommandos.org/

Szóval ilyen tényleg van. Döbbenet, nem tudok mást mondani. A nemiszerv-csonkításról már hallottam, tudtam, hogy ma is létezik, a bevándorlók körében még Európában is, de hogy becsületgyilkosság?! 

A könyv maga amúgy elég ponyva, de ha sikerül elvonatkoztatni a nyelvezettől, nagyon érdekes és megrázó. És ahogy közeledik az ember az utolsó oldalhoz, már sejti, hogy a könyv legelején olvasott pár mondat sajnos arról a lányról fog szólni, akitől a szerző elbúcsúzik... örökre. 

Keddi nők

[2015. könyves kihívása 29. egy könyv, ami olyan helyen játszódik, ahova mindig is el akartam jutni]

Hát, ez szörnyen szörnyen rossz volt :D Még akkor találtam, mikor a Lengyel Intézet könyvtárában dolgoztam tavaly ilyenkor, és kinéztem magamnak, hogy hm, milyen cuki, aztán megfeledkeztem róla, de most szembejött a Szabó Ervinben... Jáj! Az egy dolog, hogy a szereplők (és a tetteik) szimpik-e vagy nem, de hogy az El Caminót ennyire könnyűnek és semmilyennek ábrázolja a regény, az borzasztó kiábrándító. Megy az öt, luxuskörülményekhez szokott nő, simán sétálnak többszáz kilométert hátizsákkal vagy bőrönddel (!), és mindig odaérnek a céljukhoz. Annyira ordít róla, hogy az írónőnek fogalma sincs róla, milyen akár egy túra, és ezzel teljesen elveszi az egésznek az összes hitelét (ami eleve nem volt sok, nem mintha igaz történetként reklámoznák). De a sztori is béna, a szereplők között egy olyat se találtam, aki ne lenne idióta, kizárólag azért olvastam végig, hogy írhassak róla. :P 2/10.

Téli gyerekek

[2015. könyves kihívása 19. egy igaz történeten alapuló könyv]

Jaj, hát ezt nagyon szerettem! Tulajdonképpen napló ez, és mint a fülszövegből kiderül, valóban az, hiszen Morch a saját tapasztalatait írja meg. Terhesosztály, szülőszoba, van itt minden koraszüléstől elrontott házasságon át egészséges ötkilós csecsemőig. Annyira jó! 

Iskola a határon

[2015. könyves kihívása 33. gyerekkorom egy könyve]

Olvastam talán 13, talán 15 évesen? Semmire nem emlékeztem belőle azon kívül, hogy katonaiskola, valahol Sopron környékén, fiúk, kegyetlenek, van egy Medve nevű szereplő. És hogy az egésznek olyan rideg és sötét a hangulata. 

Most se tudok sokkal többre visszaemlékezni, pedig tegnap olvastam ki. Asszem, ez olyan könyv, ami sokáig kell, hogy ülepedjen, és akkor majd tudok róla érdemben is nyilatkozni. Egyelőre annyi, hogy zseniális, és mihelyt meggyógyulok, megyek a könyvtárba a Budáért. 

Mindörökre behálózva

[2015. könyves kihívása 34. egy könyv, amiben szerelmi háromszög van]

Ahhoz képest, hogy a Házasságom története mennyire szörnyű volt, ez nagyon tetszett! (Lehet, hogy más fordította?) Van egy negyvennégy éves nő, Alice, aki úgy érzi, folyamatosan távolodik a férjétől, és ezért részt vesz egy online, házasságról szóló kutatásban, amelynek az a lényege, hogy a kutató bizonyos időközönként kérdéseket küld az alanynak (összesen 100-at), amelyekre válaszolni kell (de nem muszáj). Random kérdések a kedvenc filmtől az első gyerek születésén át a legutóbbi alkalomig, amikor úgy érezte, fontos volt a férjének... És aztán persze Alice elkezd a FB-n csetelni a kutatójával (mindketten szigorúan álnéven), és szép lassan flörtölésbe fordul a dolog. 

Kár, hogy én már az 50. oldalon rájöttem, hogy ki a kutató. :P Emiatt 9/10, de amúgy nagyon élvezetes volt, jó stílusú (egyáltalán nem fordításízű, úgyhogy Sóvágó Katalinnak is pirospont), átélhető, szóval jó kis egynapos női ponyva.  

Salamon király szorong

[2015. könyves kihívása 42. egy könyv, ami az enyém, de még nem olvastam - persze ez így könnyű, karácsonyra kaptam, még nem is számít nem olvasottnak :P]

Salamon király szorong. Fél a haláltól, a feledés homályától, a test és az elme végleges (és végzetes) hanyatlásától. Ezért létrehoz egy lelkisegély-szolgálatot, hogy hasznosnak érezze magát. Ide csöppen be Jeannot, a taxisofőr, aki autodidakta szorongó és két lábon járó lexikon, onnan szerzi minden ismeretét. És ide csöppen be az olvasó, akit Ajar (és Bognár Róbert, az áldott Bognár Róbert!) nyelvezete azonnal magával ragad, és nem ereszt. Az utolsó bekezdésig sírós-nevetős regény, hihetetlen szépen ír az öregségről, a szerelemről és a jótékony egoizmusról. Kár, hogy vége! 10/10.