Cuki. Őszinte. Néha idegesítő, néha szívszorító. A stílusa elég semmilyen, habár az oldalanként három "imádtam" inkább negatív irányba befolyásol, de alapból (sic) teljesen rendben van. Igazából három dolog: 1. meglepett a szegénység, 2. hiányzott a FB-oldal mint a hírességhez meg pénzgyűjtéshez vezető út egyik fontos momentuma, 3. hiányzott, hogy a könyv keletkezéséről egyáltalán nem volt szó.
És persze Mosolyka "csak" leírta, hogy mi történt vele az elmúlt 25 és fél évben, szóval irodalmi értéke semmi, de nem is ezért szerettem imádtam. 8/10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése