Vagyis Így történt. Hosszú idő óta ez az első lengyel könyv, amit végigolvastam. Táboros-visszaemlékezős, de E/3-ban, és az a nő, akiről a legtöbbet szó van benne, nem zsidó. Szóval holokauszt is meg nem is. És sok mindent nem értettem belőle, viszont tanultam egy csomó új szót, pl. tetű. :P
Nem pontozom, de jó volt nagyon, ami abból derül ki, hogy bár sokat nem értettem, mégis fennakadás nélkül végig tudtam olvasni, és mindig vártam, hogy mikor folytathatom már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése