A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Anglia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Anglia. Összes bejegyzés megjelenítése

2023-03-09

A pánik évei


Nagyon vegyes a véleményem erről a könyvről. Egyrészt a témafelvetés kifejezetten hiánypótló, ezért is vet(et)tem meg szinte gondolkodás nélkül, és tényleg arról szól, amiről a fülszöveg ígéri. Számomra az alcím se félrevezető, ahogy ezt többen a szemére hányják, mert bár E/1-ben van, mégse a szerzőre magára vonatkozik, inkább egy, a pánik éveit élő nő "lelki szájából" hangzik el (és hát szerencsére sokan felteszik maguknak a kérdést ténylegesen is, mielőtt belevágnának a gyerekvállalásba). Valóban központi kérdése ez a női létnek, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk karrieristák, feministák, egyéb -isták, mert ahogy Frizzell is írja, ez a mi kiváltságunk és lehetőségünk, akár tetszik, akár nem: biológiai adottság, hogy LEHET gyerekünk (most nagyvonalúan eltekintek a hozzám hasonlóan meddőségi problémákkal küzdőktől, főleg mert már ezt is lehet orvosolni).
Nagyon is érvényes szempontokat vet föl a gyerekvállalás mellett és ellen is, és el tudom képzelni, hogy ha valakinek a körülményei meglennének a gyerekvállaláshoz, de hezitál, akkor a könyv elolvasása után könnyebb lesz döntenie. Számomra is voltak olyan gondolatai, amiket még sose fogalmaztam így meg magamnak, de hangosan bólogattam az olvastukkor (van ilyen szó?). Nem akarok spoilerezni, úgyhogy nem írok konkrétumot.
A mérleg másik oldalán viszont az van, hogy szerintem (!) hitelesebb lett volna, ha mindezt egy tudatosan gyerektelen nő fogalmazza és írja meg. A sok hivatkozásból látszik, hogy Frizzell tényleg alaposan utánajárt a témának, sok interjúalanyt is megszólaltat, de mégis, az az érzésem, hogy neki "könnyű", egyrészt mert eleve úgy élte át a pánik éveit, hogy tudta, hogy akar gyereket (csak a társa nem, de aztán ő is beadja a derekát), nem pedig még akkor kezdett ezen tanakodni, amikor már amúgy a biológiai órája javában ketyegett, másrészt mert követte a mainstream tendenciát, nem lett "számkivetett". Nem szimpi az sem, ahogyan eljutottak a gyerekvállalásig, de vannak ennél rosszabb forgatókönyvek is. És sajnos meg kell említenem, hogy sokkal jobb fordításra számítottam a név (Morcsányi J.) alapján, de nagy csalódás volt; kevés olyan hely volt a könyvben, ahol 2-3 mondatnál hosszabb részt anélkül tudtam volna elolvasni, hogy ne vonjam fel a szemöldökömet egy-egy fordítási "megoldás" láttán.

2022-02-16

Love your life

 


Betévedtem egy könyvesboltba másfél év után először, és ott volt ez a Kinsella öt euróért leértékelve. El se akartam hinni, hogy még nem olvastam, de 2020-ban jelent meg, úgyhogy tényleg nem láttam még. Na de most de. 

... ez a poszt majdnem egy hónapja piszkozatban felejtődött, most találtam meg. Szóval cuki Kinsella, kicsit más tematikájú, mint az eddigiek, amiket olvastam (kit akarok átverni? MINDEGYIKET olvastam, és most vettem meg a legfrissebbet), nem volt rossz, de nagyon anticipálható volt. Ahogy az összes többi is.

2019-03-02

I owe you one


2019. első Kinsellája! :D A szokásos: szeleburdi női főszereplő, mindenféle kalandok, ezúttal egy családi vállalkozás kontextusában, majd egy nagyobb konfliktus, amiből végül persze mindenki sértetlenül kerül ki. Aranyos volt. 8/10.

2018-11-10

ponyvák az elmúlt hónapokból, amelyek nem érdemelnek külön bejegyzést

Emlékeim szerint ez nem volt rossz, és egészen későn derül csak ki a háttérben mindenki életét megkeserítő bűntény (mármint az olvasó számára), viszont utána olyan mesei fordulatot vesz a cselekmény, hogy teljesen szüreálissá válik, innentől élvezhetetlen sajnos. 4/10

Ötletes a kiindulópont: a főszereplő hölgyike tehetős, középkorú urak feleségeinek temetésén jelenik meg és lopja magát az említett özvegy szívébe, illetve bizonyos idő elteltével csak simán lop, szív nélkül. Vagy mégis szívvel? Elég Sophia Kinsellás a kivitelezés, és persze minden jó, ha jó a vége. 7/10

Ez is kreatív: egy szarkeverő gazdag pali ugyanarra a hétre hív meg két családot spanyolországi villájába, látszólag véletlenül. Igazából viszont tudja, hogy az egyik férj a másik férj munkahelyét éppen felvásárló, a másik férjet kirúgni készülő cégnél dolgozik... Azt viszont nem tudja, hogy egyik férj a másik feleséggel a barátinál kissé közelebbi viszonyban van. Jó kis kalamajka, és van közben bébiszitterrel szexelő kamasz is, szóval elég 18+-os. 8/10

A szürke ötven árnyalata. Igazából egy női fejlődésregénybe ágyazott pornó, a fejlődésregény-része még érdekes is lett volna, ha az ostoba főszereplő csaj nem fekszik le a főnökének (pun intended) minden egyes szakmai kérdésben. 2/10

2018-09-23

limonádék az elmúlt hónapokból, amelyek nem érdemelnek bejegyzést

Nagyon vontatott és fura thriller, BA Parisről eddig sokkal jobb volt a benyomásom. 3/10

Ez egész érdekes volt, nő hazaér egy nap arra, hogy a férje eladta a házukat, minden papírt, aláírást stb. meghamisítva, és olajra lépett. Mint kiderült, azért, mert valakik zsarolták (a férjet mármint), és ez volt az egyetlen mód arra, hogy ne jelentsék fel. Nem egy világklasszis, de újdonság a téma. 7/10

Két testvér azonos tartalmú leveleket kap és hasonló jellegű balesetek érik őket, miután vagy tíz éve nem is álltak szóba egymással. A végén kiderül, hogy nem csak ketten vannak, és a harmadik testvér irigykedik arra, hogy nekik bezzeg minden sikerült, róla meg még csak nem is tudják, hogy létezik, pedig közös az apjuk. Okcső. 5/10

Mit lehet erre mondani? Már megint egy Kinsella. Ezúttal meglehetősen cuki, talpraesett és szimpatikus a főhős, de a storyline a megszokott módon alakul: kisebb galibák, majd egy óriási galiba, a végén pedig boldogság. 7/10

2018-05-27

Goodbye, dearest Holly: Ten years on


Lehet róla vitatkozni, hogy ér-e egy gyerekrablási és -gyilkossági sztoriból bestsellert csinálni és ezen keresni, de mivel a gyászoló apa a szerző, elhiszem, hogy ez neki elsősorban terápia. Egyébként pedig - túl persze a nagyon megrázó történeten - érdekes, hogy hogy zajlik a nyomozás, a tárgyalások, stb.
A legfrissebb cikket a témában itt lehet olvasni egyébként: https://www.telegraph.co.uk/news/0/soham-murders-ian-huntley/

2018-03-08

Surprise me


Az a vicces, hogy mikor ezt olvastam, tényleg kellemesen meg voltam lepve, hogy micsoda új ötletek, végre nem a "szerencsétlen szingli hősnő próbálja rendbeszedni az életét" mintázat ismétlődött, hanem más témákról volt szó, de most, két héttel később, az istennek se emlékszem szinte semmire az egészből. :D 

2017-05-20

The Perfect Girl


Hm, hm. Nyilván megint hetekkel le vagyok maradva magamtól. Ebben a regényben talán az tetszett a legjobban, hogy a lány az elbeszélő, és az ő szemszögéből látjuk a cselekményt, ami persze önmagában is izgalmas, de így különösen. Az hihetetlen, ahogy kifundálja a végén, hogyan lehetne a Rossz Mellékszereplőt börtönbe záratni és sikerül is neki. 9/10.

2017-03-26

My not so Perfect Life


Azt hiszem, ezen a ponton szembe kell néznem a ténnyel, hogy Sophie Kinsella-rajongó/függő lettem. Különben minek venném meg folyton a legújabb könyveit (is)?  
Deviszont (!) ez egy jó regény volt! Teljesen meglepődtem. Először is eléggé magamat látom Katie-ben, aki az Instagramon mindenkinek azt közvetíti, hogy londoni élete tökéletes: csupa napsütéses, bulizós, barátokkal együtt lógós képet posztol - naná, ki akarna a szürke, esős Luxem Londonról képeket csinálni és közzétenni? Aztán, kivételesen a problémafelvetés is valid: Katie elveszti a munkáját, de nem meri bevallani az apjának, mert nem akar neki csalódást okozni. És izgalmas a cselekmény: ki kell nyomozni, hogy a főnökét miért akarják kirúgni és ki (és hogyan) vezethette félre. Persze van benne szerelmi szál, anélkül nem Kinsella egy Kinsella, de eddig messze ez a legjobb könyve, amit a Boltkóros-sorozat óta olvastam. 10/10.

2017-01-18

Perfect People


Ez nagy élmény volt - nem szoktam sci-fit olvasni -, kivéve a vége, amiért dühös is vagyok a szerzőre. Összességében azért 8/10.

***Spoiler!***

Van ez a pár, a nevüket már el is felejtettem, marha különleges lehetett, a kisfiuk pár éves korában meghal egy olyan genetikai rendellenességnek köszönhetően, ami a pár összes leendő gyerekében meglenne, mert mindketten hordozzák. Úgyhogy elmennek egy titkos magánklinikára, ahol a születendő (lombik)gyerekük génállományát kedvükre befolyásolhatják - beikszelhetik egy listán, mit szeretnének és mit nem, miből legyen neki több, miből kevesebb. Már ez is sci-fi, de ez még érdekes volt. 
Aztán amikor a sikeres fogamzást követően elhagyják a klinikát, és pár hónappal később sokD-s ultrahangon vannak, kiderül, hogy 1. a nőnek két méhe (!) van, 2. ikreket vár. Holott ők egy darab egészséges (és kicsit feljavított) kisfiút kértek.
Megszületnek a gyerekek, Phoebe és Luke, gyönyörűek, két kis angyal, viszont abszolút nem úgy viselkednek, mint ahogy azt újszülöttektől várná az ember: születésüktől fogva nem sírnak, csak komolyan néznek mindenkire, egymással a saját nyelvükön kommunikálnak, és ahogy cseperednek (!), egyre ijesztőbben okosabbak, mint nemhogy a kortársaik, hanem a saját szüleik.
Eközben egy vallási szekta folyamatosan gyilkolássza az említett magánklinikán fogant gyerekek családjait, és sorozatosan tűnnek el hasonló minta-ikrek. Akikről persze mindenki azt hiszi, hogy megölték őket a szüleikkel együtt.
Luke és Phoebe közben megverik az apjukat sakkban, feltörik a számítógépe kódját és tudományos témájú weboldalakat látogatnak, miközben minden megkérdezett szakértő azon küzd, hogy megfejtse, hogyan lehetnek kevesebb mint háromévesen ennyire intelligensek.

Egy este megtörténik, amitől a szülők rettegtek: Luke és Phoebe is eltűnnek! És hogy, hogy nem, két, hozzájuk a megszólalásig hasonló felnőttel látták őket egy kocsiban elmenni. Egy e-mailben a szüleik tudomására hozzák, hogy jól vannak, és egy látogatás erejéig hajlandóak is velük találkozni, de csak ha senkit nem visznek magukkal. A szülők 28 órát utaznak, csak hogy megérkezzenek a - régóta halottnak hitt - magánorvosuk telepére, ahol maga köré gyűjtötte az összes sk. "gyártott" ikret, hogy megváltoztassák a világot. Luke és Phoebe nem akarnak a szüleikkel visszamenni Angliába, és rendes háromévesekhez méltóan ezt hosszas, tudományos érvekkel alátámasztott beszédben meg is indokolják - a szülőknek végül nincs más választása, mint elfogadni ezt a döntést, hiszen látják, hogy a gyerekek jól érzik magukat ott, ahol vannak.

Kilenc évvel később a szülők levelet kapnak: Phoebe és Luke szeretnének hazatérni hozzájuk. Hosszasan készülődnek az érkezésükre, töprengenek a szobájuk berendezésén, találgatják, mennyi mindent tudhatnak mostanra, izgulnak. A reptéren aztán jön a Benjamin Button-i fordulat: két tolószékes aggastyán érkezik a megadott járattal...

2017-01-10

Cocktails for three


Jaj, már megint egy Sophie Kinsella, szörnyű vagyok! Ráadásul ezt képes voltam este 11-től hajnali fél 2-ig (ki)olvasni, annyira izgultam, hogy ugye mind a három, szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb szerepőnek sikerül valahogy megoldania az életét (sikerült). 8/10, kellemes meglepetés, hogy végre a shoppingoláson és a szerelmi bonyodalmakon kívül más téma is terítékre került.

2016-12-20

Törtmagyar


Hát azért a "letehetetlen" meg a "káprázatos" enyhe túlzás, de valóban jó volt. A lila ködből elég rendes családi dráma bontakozott ki: Angliába (valószínűleg '56-ban vagy még a második vh. után közvetlenül, de nem emlékszem) kivándorolt felső középosztálybeli magyar nagyszülők, alkoholista-rákos apa, előbbitől évekkel korábban különvált, a regény során újra összejövő abszolút életképtelen anya, és a rettenetesen szerencsétlen (főhős) lány, aki egy elit magániskolába jár, és akit a bálványa figyelemre se méltat, ámde a pasija apja megpróbálja megerőszakolni...
Valahogy a regény nyelvezete fura volt viszont, elidegenítő, nehéz volt beleélnem magam vagy együttérezni bármelyik szereplővel. 7/10.

2015-09-04

Lady Chatterley szeretője



[2015. könyves kihívása 48. egy betiltott könyv - 1928-tól a 60-as évekig be volt tiltva Angliában, és Magyarországon is csak a 80-as években jelent meg teljes egészében]

Ez a többedik olyan könyv, ami miatt örülök ennek a kihívásnak. Rég olvastam ilyen dagályos nyelvezetű, 19. századi hangulatú (de az első világháború után játszódó) regényt, amiben ennyire érzékletesen írnak az orgazmusról. :D Na jó, ez úgy tűnhet, mintha nem tetszett volna, pedig de, nagyon is. Végig drukkoltam Connie-nak, hogy sikerüljön megszabadulnia a férjétől, és ha jól értem a végét, sikerült is neki. Mondjuk nem tartogatott nagyon meglepő fordulatokat a könyv. A vadőr tájszólása viszont baromira tetszett, néha hangosan fölnevettem a buszon. 10/10.

2015-08-11

A ferde ház


(kihíváson kívül)

A molyon nagyon jó értékelések vannak erről a könyvről, és ha a fülszövegnek lehet hinni, Agatha Christie maga is nagyon szerette (írni)... én egyáltalán nem voltam oda érte. 6/10, mert jó egydélutános olvasmány volt.

2015-06-19

A csavar fordul egyet


[2015. könyves kihívása 3. egy könyv, amiből film is készült]

Egészen az utolsó mondatig nem tudtam eldönteni, tetszik-e vagy nem. Az egész tök homály, igazából nagyon nehéz lenne összefoglalni, miről is szól a könyv. A konkrétumokat abszolút nélkülözi, minden olyan szürkés, elmosódó... 
Azt se tudtam eldönteni, hogy a stílus eredetiben is ilyen idegesítő(en modoros) vagy ez az új (2012-es) fordítás "hibája". 
Mindenesetre az utolsó mondat az egész regényről megváltoztatta (vagy inkább eldöntötte) a véleményemet. 8/10.

2015-05-21

Daddy's little girl


[2015. könyves kihívása 15. egy népszerű szerző első könyve - jó, eddig ez az egyetlen...]

Előre mondom, 10/10. Nagyon jó ponyva volt. Sőt, igazából csak a külsőségekben (borító, papírvastagság, másfeles sorköz) volt ponyva. "Belsőségekben" megrázó és gondolatébresztő volt. Olyan, hogy napokig rágódtam azon, hogy vajon hány olyan lányt ismerhetek, akiket molesztált az apjuk és nem merték senkinek sem elmondani, aztán amikor összeszedték a bátorságukat és feljelentést tettek, végül mégis meghátráltak?...

Bridget Jones naplója 3. - Bolondulásig


[2015. könyves kihívása 5. egy könyv, aminek a címében számjegyek szerepelnek - de csak mert épphogy nincs 500 oldal!]

Huhh, hát emlékszem, hogy amikor olvastam, kb. két hónapja (?), elsősorban dühös voltam, mert ez egy nagyon nagy könyv, nem az a BKV-n olvasós, magammalcipelős, bárholelőrántós. Pedig én általában a BKV-n tudok olvasni, ott van rá időm. Na mindegy. De ez egy mínusz a kiadónak (Ejrópa). Nem nagyon emlékszem már, mi történt, mármint mi volt a cselekmény, csak hogy Mark meghalt és Bridgetnek már két gyereke volt és egy ifjú szeretője a könyv elején. Kicsit PS. I love you-jellege volt ennek a kötetnek. Úgy emlékszem, tetszett... Úgyhogy fenntartva, hogy nem nagyon emlékszem, miről szólt, az elejét kivéve, meg hogy Mark hogyan halt meg pontosan, megajánlok egy erős 7/10-est (ma nagyon jófej vagyok).

2015-04-06

A lelkész lánya


[2015. könyves kihívása 10. egy misztikus vagy krimi könyv]

Hát ebből annyira emlékszem, hogy nagyon tetszett, de volt benne valami hátborzongató, ezért választottam misztikusnak. Dorothy megszokott rend szerint él az apjával kettesben, aztán egyszer csak egy tök más helyen ébred föl, idegen emberek társaságában, és kiderül, hogy teljes amnéziája van, csatlakozik a gyümölcsszedő idénymunkásokhoz, aztán lassan visszatér az emlékezete, rájön, ki ő, de nem mer hazamenni, viszont elszegődik tanítónőnek egy magániskolába, ott dolgozik egy darabig, azt hiszem, akár évekig is, aztán végül hazatér, és minden ugyanúgy megy tovább, mint előtte. Nagyon jó volt :) 10/10.