Ja wam pokażę!

Napok óta azon törtem a fejem, hogy ugyan mit olvastam az angol könyvek előtt, és az rémlett, hogy vittem magammal a Barretstownba, de az is, hogy már a repülőn kiolvastam (és mivel ezt láttam előre, vettem egy kevéssé szórakoztató, de annál érdekesebb könyvet, amiről majd a következő bejegyzésben lesz szó), és akkor ma, a rendrakásnak köszönhetően előkerült!

Ó, hát ezt a könyvet nagyon szerettem - leginkább hálás voltam, hogy annyira egyszerű szókinccsel, sok párbeszédel és hétköznapi, anticipálható élethelyzetekkel operál, hogy fel sem tűnt, hogy lengyelül van. Szórakoztató, mondhatnám, limonádé, és magyarul szinte biztosan derogálna ilyesmit olvasni, viszont így lengyelül megvan az az illúzió, hogy mégis valami komolyabbat olvastam. Szóval 10/10. 

Wakacje Mikołajka

Azaz A Kis Nicolas nyaral, amit magyarul/franciául vagy ötvenszer olvastam és kívülről tudok (mint a többi kis Nicolas-történetet is), és ezt a lengyel példányt két hete kiselejteztük a Lengyel Intézetben, gondoltam, lecsapok rá, mosolyogni jó lesz. És valóban, sőt, még új szavakat is tanultam belőle. A kis Nicolas minden nyelven zseniális! 10/10.

Pamiętnik

Vagyis Dawid Rubinowicz naplója. Na, ebből már sokat nem értettem, és kulcsszavakat, de persze azért a sok egy részét ki tudtam következtetni. Fantasztikus a nyelvezete, van benne egy csomó német szó lengyelre átírva, meg tájnyelvi szavak, meg olyan szavak, amik 1942-ben még léteztek, ma már nem. És a nyelvtana is remekül tükrözi a 70 évvel ezelőtti nyelvi állapotot. 

Nyilván a kisfiút, aki 14 éves volt ekkor, kb. 3 hónappal az utolsó szó leírása után meggyilkolták. 

Tak było

Vagyis Így történt. Hosszú idő óta ez az első lengyel könyv, amit végigolvastam. Táboros-visszaemlékezős, de E/3-ban, és az a nő, akiről a legtöbbet szó van benne, nem zsidó. Szóval holokauszt is meg nem is. És sok mindent nem értettem belőle, viszont tanultam egy csomó új szót, pl. tetű. :P 

Nem pontozom, de jó volt nagyon, ami abból derül ki, hogy bár sokat nem értettem, mégis fennakadás nélkül végig tudtam olvasni, és mindig vártam, hogy mikor folytathatom már.