A következő címkéjű bejegyzések mutatása: női. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: női. Összes bejegyzés megjelenítése

2023-03-09

A pánik évei


Nagyon vegyes a véleményem erről a könyvről. Egyrészt a témafelvetés kifejezetten hiánypótló, ezért is vet(et)tem meg szinte gondolkodás nélkül, és tényleg arról szól, amiről a fülszöveg ígéri. Számomra az alcím se félrevezető, ahogy ezt többen a szemére hányják, mert bár E/1-ben van, mégse a szerzőre magára vonatkozik, inkább egy, a pánik éveit élő nő "lelki szájából" hangzik el (és hát szerencsére sokan felteszik maguknak a kérdést ténylegesen is, mielőtt belevágnának a gyerekvállalásba). Valóban központi kérdése ez a női létnek, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk karrieristák, feministák, egyéb -isták, mert ahogy Frizzell is írja, ez a mi kiváltságunk és lehetőségünk, akár tetszik, akár nem: biológiai adottság, hogy LEHET gyerekünk (most nagyvonalúan eltekintek a hozzám hasonlóan meddőségi problémákkal küzdőktől, főleg mert már ezt is lehet orvosolni).
Nagyon is érvényes szempontokat vet föl a gyerekvállalás mellett és ellen is, és el tudom képzelni, hogy ha valakinek a körülményei meglennének a gyerekvállaláshoz, de hezitál, akkor a könyv elolvasása után könnyebb lesz döntenie. Számomra is voltak olyan gondolatai, amiket még sose fogalmaztam így meg magamnak, de hangosan bólogattam az olvastukkor (van ilyen szó?). Nem akarok spoilerezni, úgyhogy nem írok konkrétumot.
A mérleg másik oldalán viszont az van, hogy szerintem (!) hitelesebb lett volna, ha mindezt egy tudatosan gyerektelen nő fogalmazza és írja meg. A sok hivatkozásból látszik, hogy Frizzell tényleg alaposan utánajárt a témának, sok interjúalanyt is megszólaltat, de mégis, az az érzésem, hogy neki "könnyű", egyrészt mert eleve úgy élte át a pánik éveit, hogy tudta, hogy akar gyereket (csak a társa nem, de aztán ő is beadja a derekát), nem pedig még akkor kezdett ezen tanakodni, amikor már amúgy a biológiai órája javában ketyegett, másrészt mert követte a mainstream tendenciát, nem lett "számkivetett". Nem szimpi az sem, ahogyan eljutottak a gyerekvállalásig, de vannak ennél rosszabb forgatókönyvek is. És sajnos meg kell említenem, hogy sokkal jobb fordításra számítottam a név (Morcsányi J.) alapján, de nagy csalódás volt; kevés olyan hely volt a könyvben, ahol 2-3 mondatnál hosszabb részt anélkül tudtam volna elolvasni, hogy ne vonjam fel a szemöldökömet egy-egy fordítási "megoldás" láttán.

2021-06-09

Az ehető nő

 

Érdekes dilemmákat vet föl ez a könyv, amik ma már nem tűnnek szerencsére dilemmáknak - vajon a férjhezmenés és a gyerekszülés az Egyetlen Cél az életben, ha nőnek születtünk? És ezzel egyetérteni illik, vagy esetleg meg lehet kérdőjelezni? Mi van, ha az ember csak gyereket akar, de férjet nem? Vagy ha egyszerűen csak lenni szeretne? 

2019-03-02

És boldogan éltek?


Nagyon ígéretes a cím és az ötlet (és a borító is, bár e-könyvnél sajnos nem érvényesül). Sajnos a tartalom kiábrándító, alig pár "folytatás" volt, amit érdemes volt megírni. Kár. 5/10.

2018-05-27

Akkor is


(A cím kvázi lopás, mert Lugosi Viktóriának már van azonos című könyve, de jó, nem szó szerint, és az másról szól... de azért ez szálka a szememben.)
Azt hallottam, Finy Petra gyerekkönyveket ír, nem tudom, abban jó-e, de hogy ebben a felnőttkönyvben rettenetesen rossz, az biztos. Az alapszitu ígéretes volt pedig, de olyan mondatokat ad felnőttek és főleg gyerekek szájába, olyan rettenetesen mesterkélt és modoros az egész, és annyira... unalmas és kiszámítható, hogy kösz, de inkább maradjon a gyerekkönyveknél. 1/10.

2017-08-18

A szolgálólány meséje


[2015. könyves kihívása 49. egy könyv, ami televíziós műsoron alapul vagy az készült belőle - pont ideillik, miért ne?]

Ritkán mondok ilyet (sőt, még sose volt rá példa), de amellett, hogy nagyon tetszett és lebilincselő volt a könyv, a sorozat szerintem jobb. És mikor lesz már második évad?!
Ijesztően realista utópia, nyilván nem minden áthallás nélkül való, pláne az a rész, amikor June megállapítja, hogy ha ilyen lassan fosztják meg az embert az önrendelkezésétől, észre sem veszi, valahogy úgy fogalmazza meg, hogy ha egy kád vízben ül, amit fokozatosan melegítenek, mire eszmél, már megfőtt. 
Egyértelmű 10/10 és most már attól tartok, az Only ever yours ennek a koppintása (ettől még az is nagyon jó, csak így kicsit más fényben látom). 

2016-03-24

Shopaholic to the rescue


Nem tartottam be az ígéretemet, mert megvettem ezt is, ráadásul több mint kétszer annyiért, mint az előzőt... :P Remélem, nem lesz több boltkóros-kötet, és ezt nem a pénztárcám érdekében mondom - ez már annyira sokadik (8.) bőre volt ugyanannak a rókának, hogy valami elképzelhetetlen! Eleve nem is volt boltkóros a boltkóros, hanem mintha az előző kötetben félbehagyott cselekmény közben felnőtt volna, és már nem vásárolni akart, meg hülyeségeket csinált, hanem az igazságért küzdött és az volt a legnagyobb problémája, hogy nem jön össze a második gyerek. He? Ez a való világban van így legfeljebb, de semmiképp sem a boltkóros-világban... :P De a végére azért szerencsére visszatért Becky pénzköltős énje, és bár a második gyerek addigra se sikerült, azért a hangulat valamelyest visszatért a megszokotthoz. Sajnos a vége viszont nem mondható lezártnak, pedig nem lesz több kötet, amennyire tudom. Micsoda veszteség a világirodalomnak. Összességében 7/10.

2015-10-11

Love from Paris


[2015. könyves kiíhvása 38. egy könyv, ami megríkatott]

Persze elég fáradtnak kell lenni hozzá, hogy megríkasson, mert igazából iszonyat nyálas, plusz nagyon anticipálhatóan zajlik a cselekmény, kb. az első oldaltól lehetett tudni, hogy a főszálon mi fog történni a könyv végén, és tényleg. 
De mindenesetre cuki volt, és volt benne pár vicces rész, jó volt olvasni, de alapvetően azért nem egy irodalmi truváj. 8/10

2015-08-24

Sisterland


[2015. könyves kihívása 2. egy klasszikus romantikus regény - amennyiben a "klasszikus" nem a keletkezési időre, hanem a szerkezetre utal]

Ponyvás borító, ponyvás belső, a könyv közepétől tudtam, mi lesz a vége, és húsz oldallal utána azt is, hogy kivel fog történni. De azért végig kíváncsi voltam, hogy igazam lesz-e. Jó szórakozás volt két napig. :) 8/10, amiért mégis az lett a vége, amire számítottam. 

2015-05-21

Bridget Jones naplója 3. - Bolondulásig


[2015. könyves kihívása 5. egy könyv, aminek a címében számjegyek szerepelnek - de csak mert épphogy nincs 500 oldal!]

Huhh, hát emlékszem, hogy amikor olvastam, kb. két hónapja (?), elsősorban dühös voltam, mert ez egy nagyon nagy könyv, nem az a BKV-n olvasós, magammalcipelős, bárholelőrántós. Pedig én általában a BKV-n tudok olvasni, ott van rá időm. Na mindegy. De ez egy mínusz a kiadónak (Ejrópa). Nem nagyon emlékszem már, mi történt, mármint mi volt a cselekmény, csak hogy Mark meghalt és Bridgetnek már két gyereke volt és egy ifjú szeretője a könyv elején. Kicsit PS. I love you-jellege volt ennek a kötetnek. Úgy emlékszem, tetszett... Úgyhogy fenntartva, hogy nem nagyon emlékszem, miről szólt, az elejét kivéve, meg hogy Mark hogyan halt meg pontosan, megajánlok egy erős 7/10-est (ma nagyon jófej vagyok).

2015-04-06

A lelkész lánya


[2015. könyves kihívása 10. egy misztikus vagy krimi könyv]

Hát ebből annyira emlékszem, hogy nagyon tetszett, de volt benne valami hátborzongató, ezért választottam misztikusnak. Dorothy megszokott rend szerint él az apjával kettesben, aztán egyszer csak egy tök más helyen ébred föl, idegen emberek társaságában, és kiderül, hogy teljes amnéziája van, csatlakozik a gyümölcsszedő idénymunkásokhoz, aztán lassan visszatér az emlékezete, rájön, ki ő, de nem mer hazamenni, viszont elszegődik tanítónőnek egy magániskolába, ott dolgozik egy darabig, azt hiszem, akár évekig is, aztán végül hazatér, és minden ugyanúgy megy tovább, mint előtte. Nagyon jó volt :) 10/10.

2015-02-20

Keddi nők


[2015. könyves kihívása 29. egy könyv, ami olyan helyen játszódik, ahova mindig is el akartam jutni]

Hát, ez szörnyen szörnyen rossz volt :D Még akkor találtam, mikor a Lengyel Intézet könyvtárában dolgoztam tavaly ilyenkor, és kinéztem magamnak, hogy hm, milyen cuki, aztán megfeledkeztem róla, de most szembejött a Szabó Ervinben... Jáj! Az egy dolog, hogy a szereplők (és a tetteik) szimpik-e vagy nem, de hogy az El Caminót ennyire könnyűnek és semmilyennek ábrázolja a regény, az borzasztó kiábrándító. Megy az öt, luxuskörülményekhez szokott nő, simán sétálnak többszáz kilométert hátizsákkal vagy bőrönddel (!), és mindig odaérnek a céljukhoz. Annyira ordít róla, hogy az írónőnek fogalma sincs róla, milyen akár egy túra, és ezzel teljesen elveszi az egésznek az összes hitelét (ami eleve nem volt sok, nem mintha igaz történetként reklámoznák). De a sztori is béna, a szereplők között egy olyat se találtam, aki ne lenne idióta, kizárólag azért olvastam végig, hogy írhassak róla. :P 2/10.

2015-02-05

Mindörökre behálózva


[2015. könyves kihívása 34. egy könyv, amiben szerelmi háromszög van]

Ahhoz képest, hogy a Házasságom története mennyire szörnyű volt, ez nagyon tetszett! (Lehet, hogy más fordította?) Van egy negyvennégy éves nő, Alice, aki úgy érzi, folyamatosan távolodik a férjétől, és ezért részt vesz egy online, házasságról szóló kutatásban, amelynek az a lényege, hogy a kutató bizonyos időközönként kérdéseket küld az alanynak (összesen 100-at), amelyekre válaszolni kell (de nem muszáj). Random kérdések a kedvenc filmtől az első gyerek születésén át a legutóbbi alkalomig, amikor úgy érezte, fontos volt a férjének... És aztán persze Alice elkezd a FB-n csetelni a kutatójával (mindketten szigorúan álnéven), és szép lassan flörtölésbe fordul a dolog. 
Kár, hogy én már az 50. oldalon rájöttem, hogy ki a kutató. :P Emiatt 9/10, de amúgy nagyon élvezetes volt, jó stílusú (egyáltalán nem fordításízű, úgyhogy Sóvágó Katalinnak is pirospont), átélhető, szóval jó kis egynapos női ponyva.  

2015-01-18

Szonyecska


[2015. könyves kihívása 9. Egy könyv, amit nő írt]

Hát, nem tudom, tetszeni tetszett, gyönyörűen van megírva, de annyira nem tudom átérezni, hogy csak végigszaladtam rajta és huss. True story és fiction egyben, mert bár nagyon általános az életút, és sokan magukénak érezhetik, azért mégsem igaz történet. Ugyanakkor az érzések nagyon különlegesek, kevés olyat látni, hogy a megcsalt feleség lányaként szeresse a harmadik nőt...  
9/10.

2014-12-30

Bridget Jones naplója 1-2.



Hát ez halálos volt! Emlékszem, hogy egyszer mintha már olvastam volna az első kötetet, és mintha nagyon nem kötött volna le; akkor még biztos kifinomultabb volt az ízlésem, mert a gimnáziumi kötelezők miatt a magas irodalomhoz voltam szokva... :P Jó, most se a sztori volt az, ami igazából olyan nagyon izgi volt, bár a második kötetben a thaiföldi drogbotrány azért elég meglepő fordulat volt, na de a nyelvezet! Hát azon beszartam! Annyira kilóg a kapanyél "Bridzsi" szájából, hogy az hihetetlen, és annyira viccesen fogalmaz, és ez természetesen Sóvágó Katalin fordító érdeme legelsősorban. És még egy etimológiára is rájöttem a második kötetnek köszönhetően: "faséban vagyunk", mondja Bridget, ma már fasírtat mondanánk, ha már (de a könyv és fordítása 2000-ben jelent meg), de ebből rájöttem, hogy ez a francia facher, faché (haragudni, haragos) szavakból jön. :)
A kedvenc szereplőim Bridget szülei - ennyi baromságot összehordani! - na és persze Richard Finch, Bridget főszerkesztője, aki szintén legalább ennyi baromságot hord össze, de milyen stílusban! :D 
Egyértelműen 10/10, és remélem, a harmadik rész is legalább ilyen ízes lesz. 
(Ha a boltkóros-sorozat Bridget Jones-parafrázis/utánérzés akar lenni, akkor iszonyatosan gyenge próbálkozás, főleg ha az erőltetett internetes és egyéb "modern" szlenget nézzük.)

2014-12-26

Eszti babája


Ez a könyv nagyon kellemes volt, meg olvastatta magát, és borzasztó megrázóan is kezdődött, de baromira nem arról szólt, amiről a fülszöveg szerint - mondjuk az se volt túl konkrét, de ez, meg a cím meg az első, címadó (!) novella alapján én a holokausztra következtettem, amit elvétve valóban tartalmazott... És ez minden, amire emlékszem, pedig egy hete olvastam. Úgyhogy 7/10.

2014-11-24

Kegyetlen ifjúság | Keserű mandula


Na, ez már inkább! Mindkét regényben Zsuzsi/a a főszereplő (nem ugyanaz a Zsuzsa), és mindkettő nagyon nyomasztó. Az első árvaházban játszódik, ahova Zsuzsi annak ellenére kerül, hogy az anyja él, de azt meséli mindenkinek, hogy meghalt, és végül tényleg meg is hal. Ebben a regényben Palotai nagyon kidomborítja a pubertást ("kezdődő mellecskék", brrr), Zsuzsinak pont akkor jön meg az első menstruációja, amikor hazaszökik a még épp élő anyjához (aki amúgy elvetél és abba hal bele). 
A másik Zsuzsának meg elviszik a férjét egy, a Rajk-perhez kapcsolódó koncepciós per után, és 4 évig nem tud róla semmit...
10/10.
De most egy ideig nem olvasok Palotai Borist, azt hiszem :P

Pokróc az ablakon


Fú, nem tudom, iszonyú tömény volt ez a 15 vagy hány novella, főleg egy szuszra, de nem lehet őket nem egy szuszra olvasni, annyira rövidek, és visznek. Színtiszta negyvenes-ötvenes évek, családok, gyerekek, szerelmespárok, a stílus mindenhol tök egyforma, még a kifejezések is ismétlődnek, és az egész olyan... naiv. Annyira tipikusan csíkoskönyves megfogalmazás, hogy az már szinte rossz. Van Palotai Borisnak egy regénye, amit nagyon szeretek, a Viharos mennyország, az egész könyvnek teljesen jó ebben a stílusban. De ezek a novellák... De magukkal ragadtak, mert vártam, hogy mikor lesz már egy, ami kilóg. Nem volt. 7/10. Ja, és még egy mínusz, hogy szerintem ezt férfiak nem tudnák elolvasni, annyira női-író ez a Palotai Boris. 

2014-11-12

Édes életünk


Hm, nem is tudom... A két kisregény közül az elsőn nagyon nehezen jutottam túl, nekem sok volt benne a filo-pszichológiai eszmefuttatás, és nem is nagyon éreztem, hogy bárhova vezetne. Ebben a lelki szál erősebb volt, de nem tudtam azonosulni vele. A második sokkal jobban tetszett, élőbb volt, humoros, csapongó, szilaj. Kompenzálta az elsőt, 8/10.

2014-09-04

P.S. I love you

Hát nem tudom, mennyire volt jó ötlet pont ezt olvasni az esküvő előtt, után és a nászúton... Nyilván az ember rögtön arra gondol, hogy ez vele is megtörténhet, és milyen borzalmas lehet, és egyáltalán. Ráadásul pont akkor voltunk az óceánparton, amikor Hollyék Spanyolországban nyaraltak, szóval teljesen szinkronban voltunk. Nagyon belejöttem amúgy az angolul olvasásba :) Visszatérve a könyvre, eléggé kiszámítható volt, de azért voltak meglepő fordulatok, és összességében eléggé élveztem, úgyhogy 9/10 (-1, mert túl nyálas).