A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vidék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vidék. Összes bejegyzés megjelenítése

2021-04-25

Városi rókák

 

Durica Katarina előző könyvét is nagyon szerettem, és ez se okozott csalódást, sőt. Nyomasztó, kiábrándító, undorító - ez a három szó jut eszembe a cselekményről. Bár a regény végén speciel van feloldozás, a való életben ezekből a helyzetekből sajnos csak a legritkább esetben sikerül szabadulni. 

2018-11-18

A rendes lányok csendben sírnak


A pillanat, amikor "kinyitom" a könyvet és az első dolog, amit megtudok, hogy az exem nagybátyjának a felesége tervezte a borítót... Vigyorogtam rendesen. :)

Nagyon jól megírt, nagyon megrázó és nagyon letehetetlen regény a '90-es évek Dunaszerdahelyéről, ahol a maffia uralt mindent, megölt fiúkat és megerőszakolt lányokat, védelmi pénzt szedett a kereskedésektől, és mindenkit rettegésben tartott. 10/10

2017-04-29

Az ember, akit Ovénak hívtak


Az egyik idei kedvenc, Milonka "ajánlójától" kaptam hozzá kedvet, és hát tényleg sírós-nevetős, viszont nekem egyáltalán nem tűnt nyálasnak. Elég kiszámítható viszont, de mindennel együtt nagyon kedves, vicces, szomorú és tanulságos (ebben a sorrendben), és kizárt dolog, hogy Ove ne nőjön minden olvasó szívéhez. 10/10.

2017-01-10

Cocktails for three


Jaj, már megint egy Sophie Kinsella, szörnyű vagyok! Ráadásul ezt képes voltam este 11-től hajnali fél 2-ig (ki)olvasni, annyira izgultam, hogy ugye mind a három, szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb szerepőnek sikerül valahogy megoldania az életét (sikerült). 8/10, kellemes meglepetés, hogy végre a shoppingoláson és a szerelmi bonyodalmakon kívül más téma is terítékre került.

2015-03-05

Rokonok


[2015. könyves kihívása 11. egy könyv, aminek a címe egy szóból áll]

Ebben a könyvben az a szörnyű, hogy teljes egészében igaz a mai politikai elitre is, pedig a 20-as években játszódik. És ez benne a fantasztikus is, hogy Móricz milyen hihetetlenül pontos képet fest a korrupcióról, az urambátyám-viszonyokról. Látszik, hogy Magyarország egy tapodtat nem haladt azóta ebben a tekintetben (sem). 
Valakit váratlanul Zsarátnok (falu? város?) főügyészévé választanak, ami a polgármester után a második legfontosabb poszt a vidéki közigazgatásban. Hirtelen a nyakába szakad rengeteg ügy és rengeteg felelősség, és szép lassan a nyomára bukkan egy óriási panamának (olyan jó ez a szó!), de sajnos addigra már nyakig ül a... szénben, amit a nagybátyja akar eladni a városnak, de amiről kiderül, hogy lopott, és ezt a polgármester is tudja. Úgyhogy amikor az óriási panamával kapcsolatos ötleteit elő akarja adni neki, a polgármester a fejére olvassa, hogy az ő fején pont ugyanannyi vaj van. És megfenyegeti, és már az egyébként józan és jószándékú főügyész ott találja magát a legnagyobb megvesztegetés közepén.
Emellé, ha amúgy olyan nyugodtak lennének az éjszakái, szerelmes egy számára elérhetetlen nőbe... Szóval van itt minden, mi szem-szájnak ingere. 9/10.